Egyensúlyérzék. És még? Gyakorlás Sydneyben és a párizsi Notre Dame-nál. A szélviszonyokhoz való alkalmazkodás. A tornyok mozgásának kiszámítása, és a felhőkarcolók részleteinek kiismerése. Kétszáz kilós, hatvan méter hosszú acélkötél kifeszítése, mindezt anélkül, hogy idő előtt elkapnának a hatóságok. A félelem leküzdése. Halált megvető bátorsággal végrehajtott kötéltánc. Nagyjából ennyi. Beteg, nem?

 

Petit mutatványa azóta a new yorki városi legendák közé is beitta magát, a dokumentumfilm készítője, James Marsh szerint viszont szeptember 11-e után Petit akciója átértékelődött. A rendező a kötéltáncos To Reach The Clouds című könyve alapján dolgozta fel az eseményeket, illetve nyomozta le azokat, akik kapcsolatban álltak Petittel. „Meglepő, mennyire pontosan emlékeznek az érintettek több, mint 30 év elteltével is. Petit és ismerőseinek barátságát rendkívül sokféleképpen próbára tette a mutatvány, amely ugyan bűnténynek minősült, de mivel Petit a halál torkában egyensúlyozott nem is artista mutatványnak, hanem művészi előadásként élték meg a szemtanúk.” Anno nem készült videófelvétel arról a 45 percről, így Marsh filmje nem is lehet ennek összevágása, hanem a hihetetlen körülményeket és bonyolult előkészületeket vizsgálja, illetve megismertet egy igen rendkívüli személyiséggel. „Petit tisztában van saját gyengeségeivel és erősségeivel, de nagyon ambiciózus, sosem ismert lehetetlent.”